Tájékoztató a 2021. március 5-én kiadott a védelmi intézkedések ideiglenes szigorítására irányuló a lakásszövetkezeteket és a társasházakat érintő koronavírus járvány szabályokról
Március 5-én jelentek meg a legújabb, járvánnyal kapcsolatos korlátozó intézkedések. A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet az alábbi korlátozásokat vezette be:
Közterületen tartózkodás szabályai
Közterületen, nyilvános helyen mindenki köteles más emberrel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legszűkebb személyi körre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.
A települések belterületén, az utcán és a közterületen mindenki köteles maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje. Nem köteles maszkot viselni a hatodik életévét be nem töltött kiskorú és az az értelmi vagy pszicho szociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy.
A fentiekre tekintettel a lakásszövetkezeti társasházi alkalmazottak, tisztségviselők, de a tulajdonosok is kötelesek közterületen a megfelelő maszkot viselni és a szociális érintkezést a legszűkebb személyi körre korlátozni.
Üzletek nyitvartása
Március 8-tók két hétig az alábbi üzletek tarthatnak nyitva:
– élelmiszerüzlet,
– a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb üzlet (így különösen illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító üzlet),
– a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzlet (így különösen a járművet, a gépet, az alkatrészt, az építőanyagot és eszközöket árusító üzlet),
– az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzlet,
– a mezőgazdasági üzlet (ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és a vágóhidat),
– a kertészeti áruda, a faiskola,
– a piac, a helyi termelői piac,
– a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, az optikai és látszerészeti eszközöket forgalmazó üzlet, az állatgyógyszertár,
– az üzemanyagtöltő állomás,
– a nemzeti dohánybolt,
– az újságos.
A fel nem sorolt üzletek köteles zárva tartani. Kötelesek zárva tartani a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzletek, és a piacokon működő fel nem sorolt üzletek is.
A vendéglátó üzletben való tartózkodás az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
Szolgáltatások
A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín köteles zárva tartani, kivéve
1. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás (pénzügyi szolgáltatások),
2. a közlekedési és a szállítási szolgáltatás,
3. a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést,
4. a szociális szolgáltatás,
5. a postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatás,
6. a totózó és lottózó szolgáltatás,
7. a járműszerviz szolgáltatás, a mezőgazdasági és iparigép-szerviz szolgáltatás, a háztartásigép-szerviz szolgáltatás, az épületgépészeti szolgáltatás,
8. az informatikai, a kommunikációseszköz-javítási szolgáltatás,
9. a temetkezési szolgáltatás,
10. az állategészségügyi szolgáltatás,
11. az állat-, növényegészségügyi, élelmiszer-vizsgálati laboratóriumi szolgáltatás,
12. az élelmiszer-feldolgozási szolgáltatás,
13. a közétkeztetési szolgáltatás,
14. az állattenyésztési szolgáltatás,
15. az ügyvédi szolgáltatás,
16. a biztonsági szolgáltatás,
17. az épületüzemeltetési és irodai szolgáltatás,
18. a járműkölcsönzési és a gépkölcsönzési szolgáltatás és
19. a mosási és tisztítási szolgáltatás
céljára szolgáló helyiség vagy helyszín.
Tilos a játékkaszinónak, illetve a kártyateremnek a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.
A gazdaság működésére vonatkozó szabályok
A Kormány felkéri a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására.
Mivel az előző felsorolásban szerepel az épületüzemeltetési szolgáltatás a 17. pontban a lakásszövetkezetek, társasházak számára az irodáik, illetőleg az ingatlankezelők számára az irodáik bezárása nem kötelező, de célszerű és ajánlott a közvetlen személyes érintkezések jelentős mértékű csökkentése érdekében az ügyeleti rendszerre történő átállás, illetőleg a munkavállalók home-office-ban történő foglalkoztatása, amennyiben erre van lehetőség. Szintén javasolható a személyes jelenléttel történő ügyfélforgalom kizárása, vagy csak előzetes telefonos-elektronikus egyeztetést követő a sürgős szükséghelyzetre kiterjedő esetekre korlátozása.
A szálláshelyen tartózkodásra továbbra is érvényes, hogy a szálláshelyen az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni. A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása továbbá a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.
Jogkövetkezmények
A rendeletben foglaltak betartását a rendőrség a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi. A szabályszegőkre 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, továbbá a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
A jogkövetkezmények alól az üzemeltető vagy a vezető akkor mentesül, ha a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
– a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
– azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
Szabálysértésnek minősül
– a közterületen a maszkviselés szabályainak megsértése,
– a szabadidős és sporttevékenység gyakorlása korlátozásainak megsértése (időpont és másoktól 1,5 méteres távolság szabályai)
– üzletben és szolgáltatás helyszínén, valamint kaszinóban tartózkodás szabályainak megszegése.
Szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint, a helyszíni bírság összege ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
A közigazgatás működésére vonatkozó ideiglenes védelmi intézkedések
A közigazgatásban foglalkoztatott személyek a munkájukat a munkavégzés rendes helyétől eltérően, a lakó-, illetve tartózkodási helyükön, saját eszközeikkel végzik.
Munkahelyen történő munkavégzés rendelhető el azok számára, akiknek esetében ez feltétlenül szükséges, így különösen a koronavírus-világjárvány elleni védekezésben részt vevők, valamint azok számára, akiknek az elvégzendő munka jellege a lakó-, illetve tartózkodási helyükön történő munkavégzést nem teszi lehetővé.
Adókedvezmények
A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet módosít több, gazdaságvédelmi intézkedésről szóló rendeletet. Nem kell március hónapra szociális hozzájárulási adót fizetni, valamint kisadózó vállalkozás esetén a tételes adót megfizetni az korlátozások miatt hátrányos érintett tevékenységi körök ellátóinak, a rendelet tételesen felsorolja, melyek az adókedvezményekre jogosító tényleges főtevékenységek, a rendelet 56 ilyen tevékenységet nevesít.
Bérletidíj-fizetési mentesség
A bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől
– az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint
– az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság
tulajdonában lévő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján a rendeletben felsorolt tevékenységi körök ellátása esetén.
A jelzett szabály a lakásszövetkezetek és társasházak bérbeadással összefüggő tevékenységére nem vonatkozik, tehát nem jogszabályi kötelezettség a bérleti díj tekintetében a bérlőknek bármiféle mentesség, vagy kedvezmény biztosítása, de megfontolható, különösen kérelemre, hogy a lakásszövetkezet ügyvezetése, vagy a közös képviselő méltányosságból valamilyen kedvezményben részesítse a 201. március hónapre eső bérleti díj vonatkozásban a bérlőket.
Ezek a rendelkezések 2021. március 8-a és 2021. március 22-e között lesznek biztosan hatályban. Értelemszerűen indokoltságuk esetén a szigorító intézkedések hatálya meghosszabbítható.
A Kormány 112/2021. sz. a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló Kormányrendelettel ismételten korlátozta 2021. március 08. napjától – egyelőre – 2021. április 05. napjáig a közigazgatási, bírósági, közjegyzői és végrehajtási eljárások működését. A leglényegesebb korlátozások az alábbiak:
1. A szigorított védekezés ideje alatt, tehát 2021. április 5-ig a kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.
2. A szigorított védekezés ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. A végrehajtó a szigorított védekezés ideje alatt a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.
3. A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a szigorított védekezés megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást. Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján a felvilágosítást kérő beazonosítását követően felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.
4. A szigorított védekezés megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható. Ezeket a szigorított védekezés megszűnését követően lehet lefolytatni, azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
5.Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a szigorított védekezés megszűnését követően lehet.
6. A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a szigorított védekezés megszűnését követően intézkedhet, azzal, hogy az eljárási cselekményre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
7.A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon intézkedhet. A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
8. A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének. A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
9. Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napig nem intézkedik, azzal, hogy a vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
10. A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyzőnél a szigorított védekezés megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő. A szigorított védekezés megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.
11. A polgári peres eljárásokban a jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel. A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.
12. A Pp. (Polgári Perrendtartás) hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni, azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a nyilatkozatokat írásban, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni. A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
13. Az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
14. Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, illetőleg foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
15.A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.
16. Az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból áll. A beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni. Ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.
17.Ha a perben e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megtartott tárgyalás elhalasztását követően további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
18. A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság tárgyaláson kívül jár el. Ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.
19. A hagyatéki eljárásban a szigorított védekezés ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a szigorított védekezés megszűntét követő időpontra halasztja el. A szigorított védekezés előtt kitűzött tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a kitűzött tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra kell elhalasztani. A szigorított védekezés ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha a közjegyző mindazoknak, akiket a hagyatéki tárgyalásra kellene megidéznie, a hagyatékátadó végzés tervezetét – és ha az örökhagyó után még ki nem hirdetett végintézkedés maradt, a végintézkedés kihirdetéseként annak egyszerű másolatát – kézbesíti, és annak kézbesítésétől számított 15 napon belül egyik érdekelt sem nyilatkozik kifejezetten akként, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét nem fogadja el.
20. Az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó közigazgatási eljárásokban végrehajtás felfüggesztésének, a Közigazgatási Perrendtartás. hatálya alá tartozó eljárásokban azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.
21. A büntetőeljárásban a vádemelés után tárgyalást és nyilvános ülést 2021. április 5-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg. Ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, az egyes bíró vagy a tanács elnöke a bíróság elnökének tájékoztatását követően dönt a kitűzés, illetve elhalasztás helyett a tárgyalás vagy nyilvános ülés megtartásáról.
Hangsúlyozandó, hogy az eredetileg a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020-as Kormányrendeletben meghatározott, majd a jogi személyiségű szervezetek és a társasházak tekintetében a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020-as Kormányrendelettel részletesen is szabályozott speciális működési szabályokat, melyeket a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. Tv. megerősített, majd a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 80/2021. sz. Kormányrendelet ismételten hatályba léptetett és hatályukat 2021. május 23-ig meghosszabbította, mindazon elemeikben, melyek a fenti szabályokkal nem ellentétesek továbbra is érvényesek, azokat be kell tartani és azoknak megfelelően kell működni.
